Kezdőlap 5 A bélmikrobióta szerepe 5 Mikrobióta, a titokzatos „új szerv”

Mikrobióta, a titokzatos „új szerv”

Hol található a mikrobióta, és mi a dolga?

Már Hippokratész is megmondta, hogy „minden betegség a bélből ered”, évszázadokkal később, a középkorban praktizáló Paracelsus pedig már odáig merészkedett, hogy „a halál a belekben lakik”. A modern kor embere aztán valahogy megfeledkezett ezekről az intelmekről: a legkülönbözőbb módokon és formában mérgezi a táplálékát – és ezzel saját magát. Napjainkra azonban újra előtérbe került a kérdés, hiszen a gyomor-bélrendszeri problémák egyre inkább népbetegséggé válnak, a stressz mindennapi jelenléte életünkben pedig csak tovább ront a helyzeten. A tudósok a problémák legfőbb forrásaként, egyben megoldásaként beazonosítottak egy „új szervet”, a mikrobiótát. Ezt a szervezeten belül található szabályozott működésű közösséget mikroorganizmusok, zömében baktériumok, kis mértékben egyéb mikrobák, például gombák és vírusok alkotják. Tagjai megtalálhatóak a bőrön, a hüvelyben, a szájban és a belekben is több mint 100 milliárd van belőlük. Anyagcsere-termékeikkel hozzájárulnak a szervezet egészséges működéséhez és a kórokozókkal szembeni védelmi vonalak hatékonyságához.

A bélmikrobióta jelentősége

Különösen fontos, hogy a mikroorganizmusok kellően nagy számban, illetve változatosan legyenek jelen a bélflórában. A bélmikrobióta olyan egyedi, akár az ujjlenyomat: egyénre jellemző összetétele jelenlegi tudásunk szerint körülbelül a 3. életév végére alakul ki, és ideális esetben, kis és átmeneti változásoktól eltekintve, többnyire életünk végéig közel állandó marad.